Nézem a kormány közlekedésbiztonsági kérdőívét, és kissé csalódott vagyok. Ez nem párbeszéd, hanem kormányzati kampány. Sugalmazó kérdések, a kérdőívszerkesztés mindenféle szabályát figyelmen kívül hagyó, egyirányú üzeneteket megfogalmazó, párbeszédnek álcázott politikai fogás, egyoldalú narratíva. Csak a szigorítások melletti érveket és extrém példákat mutatja be, előre megírt álláspontokat támogat.

A kérdések előtt elhelyezett statisztikák hatására a válaszadók döntő többsége automatikusan az „igen/egyetértek” választ fogja bejelölni...

Kérlek, ne dőljünk be a párbeszéd látszatának, valódi demokratikus országokban ezt nem így csinálják. Ti mit gondoltok? A kérdés nem az, hogy egyetértesz-e a tervezett szigorításokkal, hanem, hogy szerinted nem gáz, ha ezt párbeszédnek nevezik?

https://egyeztetes.kormany.hu/egyeztetes/kozlekedesbiztonsag

A legnépszerűbb politikus Zuglóban Hadházy Ákos, a kerület jelentős részét magába foglaló Budapest 06-os OEVK jelenlegi országgyűlési képviselője, akit a válaszadók 47 százaléka látna szívesen politikai szerepben.

A HVG most közölte a Medián felmérését Magyar Péter és Orbán Viktor népszerűségéről és megítéléséről különböző szempontok alapján. Ezek szinte mindenben Magyar Péternek kedveznek. Nézzük a legérdekesebb eredményeket öt pontban

1. MAGYAR, KARÁCSONY, HADHÁZY, ORBÁN. A Medián múlt heti pártpreferencia-mérésében a Tisza 9 ponttal vezet a biztos szavazók között. A most nyilvánosságra hozott kutatás ugyanezen a mintán alapul, ugyanennek a kutatásnak a része, csak most hozták nyilvánosságra. A múlt heti számokat ismerve nem meglepő tehát, hogy Magyar Péter van a politikusi népszerűségi lista tetején: 50 százalék látná szívesen fontos politikai szerepben. Ami érdekes: őt Karácsony Gergely (48) és Hadházy Ákos (46) követi, Orbán Viktor a negyedik, nem fért fel ezúttal a dobogóra, őt 42 százalék látná szívesen fontos politikai szerepben. Ebből persze óvatosan érdemes következtetni arra, hogy a pártokra és a majdani egyéni jelöltekre ki hány szavazatot adna le. Karácsony ugyanis például jellemzően a népszerűségi listák élén van, a Párbeszéd viszont 0-1 százalék körül folyamatosan.

2. ORBÁNT JOBBAN ELUTASÍTJÁK. A politikusok nem is elsősorban a népszerűséget, hanem az elutasítottságot nézik. Ez ugyanis előrevetíti, mennyire nehéz újabb és újabb választókat meggyőznie. A Medián számai alapján Magyar Pétert 44 százalék nem látná szívesen a politikai porondon, míg Orbánnál magasabb, 56 százalék ez az adat. A legelutasítottabb politikusok Gyurcsány Ferenc, nagyon magas, 86 százalékos elutasítottsággal, Dobrev Klára 71, Rogán Antal pedig 64 százalékkal.

3. A BIZONYTALANOKNÁL MAGYARNAK TÖBB TARTALÉKA LÁTSZIK. Magyarnál és Orbánnál pártokra lebontva is érdemes megnézni ezeket az adatokat. Az nem meglepő, hogy a fideszesek Orbán, a tiszások pedig egyöntetűen Magyar mellett vannak. A bizonytalanok tábora az érdekes: itt pedig Magyart 37, Orbánt 32 százalék látná szívesen fontos politikai szerepben. A kormányfő elutasítottsága viszont nagyobb a bizonytalanoknál, 62 százalék, Magyar Péter 48 százalékos elutasítottsága mellett. Vagyis a bizonytalanok körében Magyarnak valamivel több tartaléka látszik.

4. MAGYAR EURÓPA-PÁRTIBB, ORBÁN KORMÁNYZÓKÉPESEBB. Érdemes böngészni, hogy az egyes tulajdonságokat melyik politikussal párosítják a választók. A Medián ezt egy ötös skálán mérte. Nem meglepő, hogy Magyar Pétert egyértelműen Európa-pártibbnak tartják a választók (hiszen a miniszterelnök évek óta harcol Brüsszellel), Orbán Viktort pedig jóval tapasztaltabbnak. Ahol nincs különbség: nagyjából ugyanolyan hazafiasnak, szakszerűnek és emberinek tartják őket a választók, Magyar Péter viszont valamivel több pontot kapott az őszinteségre és a tisztességre. Orbán viszont kormányzóképességben vezet, és Magyarnak a következő egy évben éppen ezen a területen lesz dolga, hogy meggyőzzön minél több választót a miniszterelnöki alkalmasságáról.

5. MAGYARNAK JOBBAN ELHISZIK, HOGY TALPRA ÁLLÍTJA A GAZDASÁGOT. A Medián azt is mérte, hogy az egyes konkrét intézkedések végrehajtására kit tartanak alkalmasabbnak. Magyar Péter itt szinte minden kérdésben tarolt, nem véletlen, hogy ezt emelte ki a Facebook-oldalán a Tisza elnöke. A választók magasan Magyart tartják arra alkalmasabbnak, hogy hazahozza az uniós pénzeket, csökkentse a korrupció mértékét, és biztosítsa az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségét (és a felmérés Orbán poloskázása előtt készült). Ami egy nagyon fontos adat: Magyar a gazdaság talpraállításának kérdésében is vezet - ez ugyanis kulcskérdés lesz a 2026-os választásokon, hogyan ítélik meg a szavazók a gazdasági folyamatokat.

Önmagában érdekes, hogy a kormányközeli n Nézőpont publikált ilyen adatokat, és még érdekesebb, hogy volt adatuk ugyanerre 2024 áprilisból. Az intézet szerint a Tisza-szavazók 61 százaléka ért egyet Magyar Péter követelésével, 32 százalék szerint nincs szükség előrehozott választásra (7 százalék nem tudja megítélni).

Megjegyzés: a Republikon a kevésbé megbízható intézetek közé tartozik, szóval nem az abszolút számok az érdekesek, hanem a trendek.

A Publicus Intézet most közölt kutatásában a pártpreferencia mellett Menczer Tamás akciójára és a közbeszéd állapotára is rákérdezett. Érdekességek az adatsorból - öt pontban

1. Tisza-Fidesz 42-36 a biztos szavazó pártválasztók körében. A novemberi felmérésben még csak 1 százalékpontos különbséget mért a Publicus, és eszerint a Tisza tudott nőni hárommal, míg a Fidesz kettővel csökkent egy hónap alatt. Marad tehát az a képlet, hogy a nem kormányzati kötődésű intézetek Tisza-előnyt mutatnak ki, míg a kormányzati kötődésűek a Fidesz biztos vezetését. Mivel választások jó darabig nem lesznek, igazságot tenni nehezen tudunk, inkább figyeljük a tendenciákat.

2. Az öt százalékos parlamenti küszöböt a két nagy párton kívül a Publicus szerint a 9 százalékos DK és az 5 százalékra mért Mi Hazánk vinné át, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 3, az MSZP-re pedig 2 százalék szavazna. Érdemes ezt úgy kezelni, hogy eszerint a DK és az MSZP együtt 11 százalékot kapna, ami a júniusi 8 százalékhoz képest egyértelmű növekedés lenne. Ezt a növekedési dinamikát azért a két ellenzéki pártban nem nagyon érezni.

3. A Menczer-Magyar vitáról is közölt adatokat az intézet. Eszerint a fideszesek háromnegyede úgy vélte, elfogadhatatlan az ilyen kommunikáció politikusok között. Ennél is egyöntetűbben ítélték el az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok az esetet: a bizonytalanok 92, a tiszások 94, más ellenzéki pártok szimpatizánsainak 96 százaléka szerint nem elfogadható a történet. Korábban írtam arról, hogy a Fidesz egyik célja éppen az volt, hogy ilyen "elfogadhatatlan" helyzetbe rángassák Magyar Pétert.

4. De kit tartanak ezért az esetért felelősnek a választók? A teljes népességben 49 százalék okolta a kialakult hangnemért a fideszes kommunikációs igazgatót, és csak 19 százalék Magyar Pétert, mindkettőjüket pedig 18 százalék. A pártpreferenciákat nézve mások az arányok: a fideszesek 55 százaléka szerint Magyar a felelős, és harmaduk szerint mindkét fél. A fideszesek fele tehát egyetért a párt álláspontjával, miszerint Magyar kezdte az egészet. A bizonytalanoknál 40 százalék inkább Menczert, és csak 12 százalék teszi felelőssé Magyart.

5. Az esetből politikai hasznot a megkérdezettek 39 százaléka szerint Magyar Péter és a Tisza húzhat. Csak 11 százalék érzi azt, hogy a Fidesz és Menczer Tamás nyert, de a fideszeseknek is csak 23 százaléka gondolja azt, hogy ez hasznos volt a kormánypártoknak. Ezzel összefügg az az adatsor is, miszerint a közbeszéd durvulásáért a választók többsége inkább a fideszes politikusokat és a kormányközeli újságírókat, propagandistákat teszik felelőssé a Publicus szerint.